A M. KIR. CURIA ÉS A KIR. ITÉLŐTÁBLÁK TELJES ÜLÉSI DÖNTVÉNYEI GYAKORLATI KÉZIKÖNYV BIRÁK ÉS BIRÓSÁGI FOGALMAZÓK, TOVÁBBÁ ÜGYVÉDEK ELŐSZÓ. Jelen munkának czélját képezi az 1881:59. t.-cz. 4. §-a és az 1890: 25. t.-cz. 13. §-a értelmében hozott s jelenleg érvényben fennálló curiai és kir. itélő-táblai teljes ülési határozatoknak áttekinthető alakban való közzététele az elméleti és a gyakorlati használat czéljára. Az áttekinthetőség szempontjából mellőztem a hatályon kivül helyezett és megváltoztatott döntvények szövegének közlését, ugyszintén azon kir. itélő-táblai döntvények szövegének közlését is, melyeknek helyébe a m. kir. Curiának az 1890: 25. t.-cz. 13. §-a értelmében hozott bár elvileg azonos értelmü döntvényei léptek. Hasonlóképen mellőztem az összes döntvények indokolásának közlését, miután egyrészt annak közlése a jelen munka terjedelmét aránytalanul növelné s e mellett az áttekinthetőséget is csökkentené, másrészt pedig a gyakorlati alkalmazás szempontjából az indokolás jelentősége a legritkább esetekben lép előtérbe. A munka használhatóságának megkönnyítése czéljából külön-külön kimerítő betürendes tárgymutatót állítottam össze a m. kir. Curia polgári és büntetőügyi döntvényeihez, hasonlóképen a kir. itélő-táblák polgári és büntetőügyi döntvényeihez is. Mindazon esetekben, midőn valamely döntvény jelenleg már hatályban nem áll fenn, tüzetesen meg van említve ezen körülménynek közelebbi oka. E részben első helyen azon eset említendő, midőn valamely döntvény későbbi törvény rendelkezése folytán vesztette hatályát. További eset az, midőn a döntvényben foglalt jogszabály alkalmazhatóságának feltételei megszüntek létezni. Ezen kivül volt eset, midőn a m. kir. Curia saját előző döntvényét hatályon kivül helyezte, illetőleg módosította. A kir. itélő-táblák döntvényei hatályukat vesztették akkor, midőn a m. kir. Curia az illető vitás elvi kérdésben az 1890 : 25. t.-cz. 13. §-a értelmében határozott és pedig akár megváltoztatta, akár helybenhagyta a kir. itélő-táblai döntvényt, miután az utóbbi esetben is a jövőre nézve már nem az egyébként elvileg megerősített kir. táblai döntvény, hanem a m. kir. Curia megállapodása irányadó és kötelező. Ily beosztás mellett lehető volt az összes érvényben fennálló teljes ülési döntvény-anyagot a jelen munka keretében a jogász-közönség rendelkezésére bocsátani. Budapesten, 1906. évi november havában. Dr. Fischer Gyula. A birói gyakorlatnak, illetve az ebben nyilvánuló szokásjognak, legfontosabb megállapításait azon jogszabályok képezik, melyek az 1881 : 59. t. cz. 4. §-a és az 1890: 25. t.-cz. 13. §-a értelmében a m. kir. Curia és a kir. itélő-táblák teljes ülésében hozott határozatokban vagyis a teljes ülési döntvényekben foglaltatnak. Ezen teljes ülési döntvények tárgya a hivatkozott törvényszakaszokban közelebbről meghatározva nem lévén, kétségtelen, miszerint az igazságszolgáltatás egyöntetűségének megóvása érdekében a m. kir. Curia, illetve a kir. itélőtáblák hivatva vannak egyrészt a tágabb értelemben vett polgári jog terén, - jelesül ide értve a váltó- és kereskedelmi továbbá a perenkivüli ügyeket is, másrészt azonban a büntető jog terén és pedig ugy az anyagi, mint az alaki jog szempontjából felmerülő vitás kérdéseiket teljes ülésekben eldönteni. A teljes ülési határozatok hozatalának feltételeit a fentebbi törvényszakaszok következően szabályozzák : Az igazságszolgáltatás egyöntetűségének megóvása végett a vitás elvi kérdések a m. kir. Curia polgári tanácsainak teljes ülésében döntetnek el. Ha ilyen vitás elvi kérdés valamely ügynek elintézése alkalmával merül fel: ugy a tanács többségének, mint a tanács elnökének, jogában áll a vitás elvi kérdést az ügy elintézése előtt a teljes ülés elé terjeszteni. Ezenfelül a m. kir. Curia elnöke, ha ellentétes elvi alapokon nyugvó határozatokról nyer tudomást, a vitás, |