a törvény értelmében hivatva, végzése ellen további fel folyamodásnak nincs helye.

Ha azonban a másodbiróság által visszautasított felebbviteli beadvány oly elsőbirósági határozat ellen intéztetett, mely esetleg harmadbirósági felülbirálat tárgyát képezheti, végzése ellen a további felfolyamodás helyt foghat. (1883. évi szeptember 20.)

II. szám.

A perfeljegyzés csak az 1855. évi deczember 15-iki és 1870. évi február 5-iki telekkönyvi rendeletek XIV. fejezete értelmében a bejegyzés érvénytelensége vagy megszünte okából támasztott kitörlési keresetek alapján rendelhető el. (1883. évi deczember 27.)

12. szám.

A járásbíróságok közvégrendeletek fölvételére kivétel nélkül jogosítvák.

A közvégrendeletek felvételénél a járásbíróságok az 1874: 35. t.-czikkben előirt módon kötelesek eljárni és csak az okirat külalakját illetőleg tartoznak a biróságokra nézve fennálló szabályokat alkalmazni. (1884. évi április 3.)

13. szám.

A zálogbaadás napjának megfelelő naptári nap a visszaváltási kereset beadására rendelt záros egy évbe nem számítandó be.

A zálogbaadás (a zálogszerződés) napjának megfelelő naptári napon beadott kereset nem elkésett, a kereseti jog ez esetben az ősiségi rendelet 22. (az erdélyi részeket illetőleg 21-25.) §§-ai értelmében elenyészettnek nem tekinthető. (1884. évi junius 23.)

14. szám.

Bekeblezett követelésnek visszteher melletti átruházása esetében az engedményező az átengedett követelés behajthatóságáért szavatossággal rendszerint nem tartozik. (1884. évi junius 23.)

15. szám.

Azon fél, ki az ujított perben ügyvéd mulasztása miatt lett pervesztes, ezen ujított pert az ügyvéd mulasztása miatt megujíthatja. (1884. évi junius 23.)

16. szám.

Ezen számú döntvény a sommás eljárásról szóló 1893:18. t.-cz. folytán hatályát vesztette.

17. szám.

Az 1881: 60. t.-cz. 192. §-ának a) pontjában foglalt megszorító rendelkezés nem alkalmazható a végrehajtási zálogjoggal bekebelezett tőkekövetelésnek azon, a végrehajtási bekebelezés alapjául szolgált itéletben, vagy birói egyezségben, avagy közjegyzői okiratban megállapított kamataira, melyek a bekebelezés napjáig lejártak. Ezen kamatok, ha az árverés napjától visszaszámított három évnél régibb időtől fogva vannak is hátra, a bekebelezés sorrendjében sorozandók s elégítendők ki a vételárból. Ellenben a végrehajtási bekebelezés napja után lejárt kamatok az idézett törvény 192. §-a a) pontja rendelkezése alá esnek, tekintet nélkül a végrehajtási zálogjog bekebelezésére. (1884. évi szeptember 23.)

18. szám.

Azon esetben, midőn a volt földesurak és volt úrbéresek között lefolytatott úrbéri rendezési per következtében a volt úrbéresek erdő-illetősége kiszakasztatott, de a volt úrbéresek közül némelyektől bárki ezeknek erdő-illetményeiből annyit szerzett meg, hogy összes ily erdő-illetménye száz catastralis holdat meghalad, az ily szerző ezen erdőilletményének külön kiszakítását az ország erdélyi részeiben úrbéri úton nem követelheti. (1884. évi november 18.)

19. szám.

A házastársak közt az erdélyi szász statutarius jog szerint az osztrák polgári törvénykönyv behozatala előtt fennállott vagyonközösség kihat oly dolgokra is, melyek tulajdonát a vagyonközösségben élő házastársak egyike a polg. törvénykönyv életbelépte utáni időben szerezte meg. (1884. évi november 18.)

20. szám.

A telekkönyvi rendtartás 93. §-a értelmében a zálogjogi előjegyzés az osztrák államkincstár javára egyenes vagy közvetett adók, illetékek vagy jövedéki kihágásból eredő birságok és büntetések biztosításául az osztrák közigazgatási (pénzügyi) hatóságok rendeleteis megkeresése alapján a telekkönyvi hatóságok által el nem rendelhető még akkor sem, ha a kérelem a m. kir. adófelügyelő által adatik be. (1884. évi deczember 16.)

21. szám.

A végrehajtás foganatosításával megbizott birósági végrehajtó, vagy más, a végre kiküldött közeg kezeihez teljesített fizetés csak azon esetekben tekintendő a végrehajtóközeg által hivatalánál (megbizatásánál) fogva átvettnek, ha az átvétel foglalás, árverés vagy ezzel egy tekintet alá eső tőzsdei eladás (121. §.) foganatosítása közben, vagy ezen cselekmények bármelyikének elhárítása végett azon alkalommal történt, midőn a foglalás, árverés vagy az árverés mellőzésével értékesítendő hitelpapirok eladása (121. §) foganatosítandó lett volna és a teljesített fizetés az illető eljárási jegyzőkönyvben kitüntettetett, vagy ha végre az átvett összeg bánatpénzt, vagy az eladott dolgok olyan vételárát képezi, mely a törvény (például 108. §.), illetőleg az árverési feltételek értelmében a végrehajtó közegnek volt fizetendő.

Ezen eseteken kivül, következőleg a jelen határozatra alkalmat szolgáltatott kérdésben megjelölt esethez hasonló esetben is, a végrehajtó-közeg fizetések elfogadására jogosítva nincs, következőleg a kezeihez teljesített ilyen fizetések nem tekinthetők általa hivatalánál vagy megbízatásánál fogva átvetteknek. (1885. évi január 8.)

22. szám.

Az 1874: 34. t.-cz. alapján az ügyvéd vagy a fél ellen megítélt birság hováfordításának meghatározására illetékes ügyvédi kamara, az idézett törvény 106. §-a első bekezdésének intézkedésébe ütköző birói határozatok ellen felebbezéssel élhet. (1885. évi január 8.)

23. szám.

Az ügyvédi dijak megállapítására vonatkozó birói határozat ellen a peres felek képviselői saját nevökben jogorvoslattal élhetnek. (1885. évi január 8.)

24. szám.

Az 1877:8. t.-czikkben megszabott mértéken felül kikötött és megfizetett kamatok, habár azok a most idézett törvény hatályba lépte után jártak is le és sem jogérvényes itélettel, sem peregyezségileg eleve megállapítva nincsenek, adósnak a perben tett beszámítási kifogása következtében a kölcsöntőke törlesztésére rendszerint be nem számíthatók.

Az ingatlanra vonatkozó s törvény szerint érvénytelen zálogszerződésnél a zálogtárgynak a törvényes kamatmértéket meghaladó évi hasznai a kölcsöntőke lerovására be nem tudhatók. (1885. évi április 14.)

25. szám..

Az elárverezett ingatlan vételárának felosztásánál a végrehajtási és árverési kérvény költségei előnyös tételkép nem sorozhatók. (1885. évi április 14.)

26. szám.

Oly esetben, midőn az életbiztosítási dij nem évi, hanem rövidebb (féléves, évnegyedes vagy hónapos) időszakokban fizetendő, a biztosított, habár magát az egész első évre eső dij fizetésére kötelezte, nem tartozik az első év folyamán lejárt összes dijrészleteket megfizetni. (1885. évi április 14.)

27. szám.

Azon félnek, ki az alapperbeli itélet ellen ügyvéd mulasztása miatt már perujítással élt, a perujítás uj bizonyítékok alapján megengedhető. (1885. évi deczember 4.)

28. szám.

Ezen számu döntvény helyébe a sommás eljárásról szóló 1893:18. t.-cz. 73. és 77. §§-ainak intézkedései léptek.

29. szám.

Az 1881: 59. t.-czikknek 6. §-a a telekkönyvi rendelet I. Rész 3. §-nak 1. pontja alá tartozó telekkönyv-kiigazitását tárgyazó keresetekre nem alkalmazható s azok ezentúl is a telekkönyvi hatóságok, következéskép esetleg a kir. járásbíróságok illetőségéhez tartoznak. (1885. évi deczember 4.)

30. szám.

Ha a kath. lelkész részéről párbérszolgáltatás iránt folyamatba tett ügyekben panaszlott fél a kötelezettségi alap jogosultságát támadja meg, illetőleg midőn az a kérdés vált vitássá, ha vajjon a párbérszolgáltatás ingatlan birtokhoz kötött dologi teher vagy pedig személyes viszonyokon alapuló kötelezettség természetével bir-e? az ügy eldöntése a polgári biróságok hatásköréhez tartozik. (1885. évi deczember 4.)