31. szám.

Az magában véve, hogy egyes helyeken a visitatio canonica feljegyzései szerint a párbér minden ház vagy telek után szolgáltatik ki, nem képez alapot arra, hogy a kérdéses helyeken a párbér ingatlanokon nyugvó dologi tehernek tekintessék. (1885. évi december 4.)

32. szám.

Azon körülmény, hogy a követelés a kereset benyujtásakor még nem járt le, nem szolgál akadályul a követelés megitélésére akkor, ha a teljesítési határidő és feltétel a per folyama alatt, az első birósági ítélet hozatala előtt bekövetkezett. (1886. évi április 9.)

33. szám.

Értékpapir fogalma alá nem eső közönséges kötelezvény elveszése esetében a kötelezett a tartozás fizetésében a megsemmisítést kimondó határozat hozatala előtt is marasztalható, - kivánhatja azonban, hogy a megsemmisítési határozat jogerőre emelkedéseig a tartozási összegnek birói letétbe helyezésére feljogosíttassék. (1886. évi április 9.)

34. szám.

Valamely hagyatékhoz tartozó ingatlan javakra vagy jelzálogilag biztosított követelésekre az örökös ellen a tkvi. rendt. 74. §-a értelmében nyert zálogjog már az által, hogy az igy terhelt javak vagy követelések az adóstól különböző más személynek adatnak át, jogi hatályát veszti. (1886. évi május 21.)

35. szám.

Oly községekben, melyekben bár a Mária Teréziai úrbér egyidejűleg végre nem hajtatott, hanem a lakosok a volt földesuraság által az urbér behozatala idejében vagy azután telekaránylag meghatározott mennyiségben bel- és kültelki állományokkal látattak el és ezen állományok az urbéri viszony megszüntetéseig telki hányad arányában járó urbéri tartozások szakadatlan teljesítése és a közterhek viselése mellett birattak, az urbér tényleg behozottnak tekintendő, s ily községekben, ily állományokra nézve a maradványföld-váltság felszámításának az 1871:53. t.-cz. 22. §-a b) pontjának szem előtt tartása mellett is van helye. (1886. évi május 21.)

36. szám.

A zálogváltási jognak feljegyzését azon alapon, hogy a feljegyzéssel terhelt jószág nem zálogtárgy, illetőleg, hogy az inscriptio arra ki nem terjed, a zálogváltási pert megelőzőleg érvénytelenség miatt törlési keresettel megtámadni nem lehet.

Azonban annak birói kimondását, hogy a zálogvisszaváltási jog telekkönyvi feljegyzésével terhelt ingatlan nem képez zálogtárgyat, illetőleg hogy azon ingatlanra az inscriptio ki nem terjed, a zálogváltó per megindítása előtt is bármikor lehet az illetékes birtokbiróságnál önálló keresettel szorgalmazni.

Ha a birtokbiróság a kereseti kérelemnek helyt ad, énnek folyományaként alperest a feljegyzés törlésének türésére is kötelezheti, s a jogerős itélet alapján a végrehajtás elrendelhető. (1886. évi november 12.)

37. szám.

Ezen számu döntvényt a házassági jogról szóló 1894:31. t.-cz. hatályon kivül helyezte.

Az 1881. évi 60. t.-cz. 119. §-a rendelkezésének ellenére a tárgyalás után azonnal meg nem hozott, ki nem hirdetett, hanem kézbesített végzés ellen 3 napon tul, de 8 napon belül

Curiai döntvények.

2

beadott felfolyamodás elkésés indokából vissza nem utasítható. (1887. évi április 19.)

39. szám.

Oly adásvételi szerződés alapján, melyben az eladott ingatlanra zálogjogilag bejegyzett adósság iránt a szerződő felek nem intézkedtek, azon esetben, ha biróilag megállapítható az, hogy az eladó az eladott ingatlant tehermentesen köteles a vevőnek átadni és a vevő kimutatja, hogy a vételár megfizetése által ismételt fizetés veszélyének van kitéve, az eladó a vételárnak vagy a vételár hátralékának feltétlen fizetését saját kezeihez mindaddig nem követelheti, mig a bejegyzett zálogjog törlését nem eszközli.

Bizonyos körülmények között azonban, nevezetesen akkor, midőn a vevő a zálogjoggal terhelt ingatlant már birtokolja, követelheti az eladó a vételárnak birói kézhez való letételét és a biró a fennforgó viszonyok tekintetbe vételével kötelezheti a vevőt, hogy a vételárt, mindamellett hogy a zálogjog fennáll, birói kézhez fizesse le. (1887. évi április 19.)

40. szám.

Az állam kártalanítással tartozik akkor, midőn egy törvényszerüen fennálló rév közelében, nevezetesen egy mértföldön belül, állandó hidat építtet és ez által a révvámjog értéktelenné válik. Tartozik ezzel a kártalanítással akkor is, ha a szabad közlekedést az épített hidon ingyen engedi meg. (1888. évi május 4.)

41. szám.

A házasság tartama alatt egyik házastársnak sincs joga a másik házastárs ellenében a közszerzemény megosztását avagy biztosítását követelni. (1889. évi márczius 1.)

42. szám.

Ha az örökhagyó hitelezője az örökség birtokbavétele, avagy birói átadása előtt kivánja követelését a törvény utján érvényesíteni, tartozik a meghalt adósnak valamennyi örököseit és az ismeretlen örökösöket is ügygondnok által perbe idéztetni. (1889. évi márczius 1.)

43. szám.

A törvényes osztályrészre (köteles részre) jogosultnak a köteles részhez való joga, ha annak érvényesítése előtt meghalt, átszáll az ő örököseire. (1889. évi május 17.)

44. szám.

Az 1881: 59. t.-cz. 6. §-a első bekezdésében foglalt intézkedés nem terjed ki azon keresetekre, melyek valamely bekebelezett követelés behajtása czéljából nem a személyes adós, hanem a telekkönyvileg tehelt ingatlan tulajdonosa ellen, a jelzálogból leendő kielégítés végett indíttatnak ; hanem az ilyen keresetekre is az 1868:54. t.-cz. 44. §-a második bekezdésében foglalt azon rendelkezés alkalmazandó, mely szerint ezek a keresetek, felperes választásához képest, alperesnek vagy személyes birósága, vagy pedig azon biróság előtt érvényesíthetők, melynek területén a telekkönyvileg terhelt birtok fekszik. (1889. évi május 17.)

45. szám.

A telekkönyvi igazolási határidő elmulasztása alapján kért törlésnek megtagadására okul nem szolgálhat az, hogy az előjegyzést nyert fél a törlés iránti kérvény beadása után, de a kérvény következtében kitűzött tárgyalást megelőzőleg igazolási keresetét beadta. (1889. évi szeptember 13.)

46. szám.

A szőlődézsma-váltság azon részletei, melyek az árverés napját megelőzőleg három évnél régibb időre marad

2*

tak hátralékban, a dézsma-váltsággal terhelt szőlőbirtoknak árverezésén befolyt vételárából a jelzálogos hitelezők követelései előtt nem sorozhatók. (1890. évi január 4.)

:

47. szám.

Szülők részéről tett azon végrendeleti intézkedés, mely szerint a kiskoru gyermekükre hagyott vagyon tekintetében akként rendelkeznek, hogy e vagyon, és pedig vagy azzal a kifejezéssel, hogy a gyermek kiskoruságában beállható elhalálozása esetében« - vagy azzal a kifejézéssel, >>hogy a gyermek nagykoruságának elérte, vagy a leánygyermek férjhez menetele előtt bekövetkezendő kimulta esetében<<<

egy megnevezett harmadik személyre szálljon, a gyermek törvényes osztályrészére ki nem terjed; következőleg a reá akként hagyott vagyon azon értéke erejéig, mely törvényes osztályrészének megfelel, sem a gyermek végrendelkezési jogát egyáltalában nem korlátolhatja, sem a gyermek végrendelet nélkül elhalálozása következtében beállott törvényes öröklés érvényesítésének akadályul nem szolgálhat.

Ellenben a hagyatéknak azon értékére nézve, mèly a gyermek törvényes osztályrészét meghaladja, a szülők teljes szabadsággal jelölhetnek ki nemcsak serdületlen vagy serdült, hanem nagykoru gyermeküknek is utóörököst; s következve az erre irányzott helyettesítési intézkedésük az örökségre hivatott gyermek végrendelkezési jogát, a hagyaték utóbb említett része tekintetében kizárja. (1890. évi január 4.)

48. szám.

A közös tulajdont képező telekkönyvi jószágtestből egyik tulajdonostársat illető jutalékra szerzett zálogjog ki nem terjed egy másik tulajdonostárs jutalékára is csupán azáltal, hogy ez utóbbit a terhelt jutalék tulajdonosa a zálogjog bejegyzése után tulajdonul megszerzi, akár volt