a megszerzett jutalék zálogjoggal terhelve, akár nem. (1890. évi február 28.)

49. szám.

A kir. Curia a kir. itélőtáblának oly- végzését, melyet külföldi biróság elmarasztaló határozatára alapított végrehajtási kérelem felett hozott, nem vizsgálhatja felül, habár annak tárgyát a viszonosság fenn- vagy fenn nem forgása kérdésének eldöntése is képezi. (1890. évi junius 17.)...

50. szám.

Az a jelzálogos hitelező, a ki a sorrendi tárgyalásra szabályszerüen megidézve vagy a sorrendi végzésről értesítve lett, abból az okból, mert a fizetési sorrend megállapításánál a telekkönyvi elsőbbség figyelmen kivül hagyásával mellőztetett, rendszerint nincsen jogosítva követelését külön peruton érvényesíteni az ellen a hitelező ellen, a kinek követelése az ő mellőzésével soroztatott és kielégítést nyert. (1891. évi január 5.)

51. szám.

Azokban a községekben, a melyekben urbéri italmérés gyakoroltatott, az azért megállapított kártalanítási összegre a tulajdonjog a volt urbéreseket illeti.

A megállapított kártalanítás összege azonban kötményezett kötvényekben a jelenlegi politikai községnek adandó ki. (1891. évi január 13.)

52. szám.

Hazájuk törvényei szerint megalakult és tényleg müködő külföldi kölcsönös biztosító társaságok (szövetkezetek) Magyarországban fiókintézetet vagy ügynökséget állíthatnak fel és czégüket bejegyeztethetik, ha a kereskedelmi törvény által e végre megállapított feltételeknek eleget tesznek. (1891. évi junius 16.)

53. szám.

Az 1881. évi 59. t.-czikk 94. §-ának b), c) és d) pontjaiban foglalt rendelkezések az ezen szakaszban érintett vételes biróságok hatáskörének megállapítása tekintetében abban az esetben is alkalmazandók, ha az e szakaszban említett kereskedelmi ügyletre nézve csak az alperesként perbe fogott fél vetette alá magát írásban ily kivételes biróságnak. (1891. évi deczember 1.)

54. szám.

A szülők tartósan különválva élése esetében az iránt, hogy a házasságból született kiskoru gyermeket melyik szülő van jogosítva magánál tartani, tekintet nélkül arra, hogy történt-e erre nézve a szülők közt szerződésszerű megállapodás, vagy nem, mindig a gyámhatóság határoz sa gyámhatóság e határozatával meg nem elégedő fél annak kimondását, hogy a kiskoru gyermeket magánál tartani ő van jogosítva, a biróság előtt szerződés teljesítése czimén sem követelheti. (1892. évi január 22.)

55. szám.

Oly harmadik személytől, a ki a végrehajtás alá vont telekkönyvezett ingatlanra vagy annak egy részére a végrehajtató nyilvánkönyvi jogait megelőzően tulajdoni jogot szerzett, meg nem tagadható a jogosultság, hogy a végrehajtató ellen az 1881 : 60. t.-cz. 168. §-a alapján keresetet indíthasson, habár szerzett joga telekkönyvileg nincs is bejegyezve. (1892. évi április 29.)

56. szám.

Lejárt váltó alapján a telekkönyvi rendelet 88. §-a értelmében előjegyzett zálogjog, mely az 1881. évi 17. t.-czikk 27. §-a 3. pontjában meghatározott 15 napi vál

ságos határidő alatt szereztetett, az 1881. évi 17. t.-czikk 27. §-ának 3. pontja alapján is megtámadható. (1892. évi október 7.)

57. szám.

Abban az esetben, midőn a haszonbérlet tárgya valamely kisebb királyi haszonvételi jog, a haszonbéri szerződésben foglalt azon általános kikötés alapján, hogy a haszonbérelt jog után járó állami, megyei és községi adókat a haszonbérlő köteles viselni, a haszonbérbeadónak joga van az általa a haszonbérbe adott jog után fizetett ugynevezett járadékadó, általános jövedelmi pótadó s egyéb megyei és községi adók megtérítését a haszonbérlőtől követelni s ezt a jogát a haszonbérbe adó a szerződési idő lejárta és az óvadék kiadása után is érvényesítheti. (1894. évi április 13.)

58. szám.

Valamely ház vagy üzlethelyiség bérbeadása esetén a bérleti szerződésben foglalt azon általános kikötés alapján, hogy a bérbeadott ingatlan után járó minden néven nevezendő adót, legyen az országos, megyei vagy községi, a bérlő viseli, a bérbeadó tulajdonos jogosult az általa kifizetett házbérjövedelmi adó és az ezzel kapcsolatos általános jövedelmi pótadó, megyei és községi adók megtérítéséť a bérlőtől követelni s ezt a jogát a bérleti szerződés lejárta és az óvadék visszaadása után is érvényesítheti. 1894. évi április 13.)

59. szám.

Ezen számu döntvényt az alábhi 74. számu döntvény hatályon kivül helyezte.

60. szám.

A negyven (40) koronát meg nem haladó biztosítási dij megfizetésére irányuló keresetek az 1877:22. t.-czikkben szabályozott községi biráskodás hatáskörébe tartoznak. (1895. évi márczius 29.)

61. szám.

Az alzálogos hitelezőnek a jelzáloggál terhelt ingatlan tulajdonosa ellen rendszerint nincs kereseti joga és magából az ingatlanból árverezés folytán történt vételár-felosztás esetét kivéve - csak ugy nyerhet kielégítést, ha saját adósának jelzálogilag biztosított követelését magára ruháztatja vagy annak behajtására feljogosíttatik.

Abban az esetben azonban, ha az alzáloggal terhelt követelés biztosításául bekebelezett zálogjog a telekk. rendt. 79. §-ában foglalt fenntartással töröltetett, közvetlenül a jelzálog tulajdonosa ellen fordulhat keresettel (1895. évi április 19.)

62. szám.

Az 1883:25. t.-cz. 19. §-ának a kamatok elévülésére vonatkozó rendelkezése nem alkalmazható a biróilag megitélt kamatkövetelésre. (1895. évi április 19.)

63. szám.

Az egyházaknak, egyházi testületeknek s egyházi személyeknek ingatlan vagyon szerzését tiltó, u. n. holtkézről szóló törvények, nevezetesen az 1498: 55. és 65., az 1647: 17. s az 1715 : 16. törvényczikkek és különösen az ország erdélyi részeire vonatkozóan az Apr. Const. I. rész, 1. czimének 10. és I. rész 6. czimének 2. czikke a változott viszonyoknál fogva elavulván, nincsenek hatályban. (1896. évi február 1.)

64. szám.

Az 1893: 18. t.-cz. 2. §-a szerint a sommás eljárás alá és a kir. járásbíróság hatáskörébe utalt kereskedelmi ügyletből eredő kereset, ha az negyven (40) korona értéket meg nem haladó követelés érvényesítésére irányul, nem a sommás eljárásra és a kir. járásbíróság hatáskörébe, hanem az 1877:22. t.-cz. által szabályozott községi birósági eljárás

alá tartozik olyan esetben is, a mikor az ügylet, melyből a kereseti követelés származik, az alperesre nézve kereskedelmi ügyletet képez. (1896. évi február 1.) ...

Az 1883: 25. t.-cz. 19. §-ának az a rendelkezése, mely szerint a kamat elévül, ha a hitelező azt három esztendő - alatt nem követeli, csakis a kölcsön és más hitelezési ügyletekből felmerülő, biróilag meg nem ítélt szerződési kamat elévülését szabályozza, s az más czimen követelt kamatra nem alkalmazható. (1897. évi deczember 10.)

66. szám.

Ha a kir. törvényszék, mint felebbezési biróság, közvetlenül hallgatja ki a tanut, vagy eskü alatt a felet, a tárgyalásról felvett jegyzőkönyvet sem a tanunak, sem az ügyfélnek nem kell aláirni. (1899. évi szeptember. 15.)

:

67. szám.

A fővárosi köruti ingatlanok után az 1884: 18. t.-cz. 3. §-a alapján fizetendő kisajátitási járulék az ily ingatlannak az illető köruti szakasz teljes elkészülte és forgalomba adása előtt történt eladása esetében is a vevőt terheli. (1899. évi október 27.)

Γ

68. szám.

Olyan esetben, midőn valamely terület a közigazgatási hatóságnak az 1884: 14. t.-cz. 13. és 17., vagy az 1885 : 23. t.-cz. 105., 106. és 108. §§-ai alapján hozott határozatával az ártérből kivétetett, az így kivett terület után megfizetett vizszabályozási dijaknak visszatérítése iránt indított keresetek a polgári biróságok hatáskörébe tartoznak. (1900. évi január 4.)