69. szám.

Az 1898: 5. t.-cz. által ápril havának nemzeti ünneppé nyilvánított II-ik napjára a jogcselekvényeknek e napra eső teljesítése tekintetében a vasárnapok és közönséges ünnepnapokra, mint törvényes szünnapokra fennálló jogszabályok alkalmazandók. (1900. évi márczius 16.)

70. szám.

Ha még el nem évült közadó-tartozást a kötelezett helyett más fizeti ki, a fizetőnek visszkeresete a kötelezett ellen nem évül el az 1883: 44. t.-cz. 90. §-ában meghatározott öt évi elévülési idő alatt. (1900. évi márczius 9.)

71. szám.

Ha a haszonbéri szerződésnél fogva az általános jövedelmi pótadót a haszonbérlő köteles megfizetni, s a haszonbérbe adott földbirtok kamatozó jelzálogi kölcsönnel van terhelve, a haszonbérbe adó nem felelős a haszonbérlőnek azért, hogy a kamattartozását az 1883:46. t.-cz. 13. §-a alapján az 1875: 47. t.-cz. 8. §-ában megállapított módon be nem jelentettes e miatt az általános jövedelmi pótadó a kamattartozás számításba vétele nélkül vettetett ki. (1901. évi márczius 1.)

72. szám.

Az 1881: 59. t.-cz. 6. §-ának első bekezdésében foglalt rendelkezés nem terjed ki a tulajdonjogi előjegyzés igazolását czélzó keresetekre s ezek a keresetek, ha a per tárgyának értéke meghaladja a 400 koronát, a telekkönyvi hatóság hatáskörébe tartoznak. (1901. évi november 22.)

73. szám.

Az a körülmény, hogy valamely vasuttársaság az engedélyezett vasutvonalat a kereskedelmi miniszter által jóváhagyott terv alapján építi ki, a szomszéd birtokosokat nem akadályozza abban, hogy a létesített építmény által telkeik állagában vagy azok használata tekintetében okozott káraik megtérítését a vasuttársaság ellen birói uton követelhessék. (1902. évi február 18.)

74. szám.

Az 59. polgári számu döntvény szövege hatályon kivül helyeztetik, és az annak alapjául szolgáló kérdésre a kir. Curia a következően szövegezett határozatot állapítja meg:

Oly esetben, midőn valamely ingatlan tulajdonjogának akár hagyatéki birósági átadó végzés, akár szerződés alapján történt átruházásával kapcsolatosan és a tulajdonjog telekkönyvi bejegyzésével egyidejűleg harmadik személynek vagy magának az átruházónak az átruházott ingatlanra vonatkozó és a telekkönyvben kitüntetett igénye biztosítására jegyeztetett föl az elidegenítési vagy terhelési tilalom, illetőleg a mennyiben ez ily feljegyzés nélkül már magában a bejegyzés tárgyának jogi természetében benfoglaltatik, az ingatlan állagára a zálogjog bejegyzése sem végrehajtás utján, sem ezenkivül, és pedig a tilalom kitörlésének, illetőleg megszüntének időpontjától kezdődő joghatálylyal sem rendelhető el.

A haszonélvezetre azonban a zálogjog bejegyzésének mind végrehajtás utján, mind ezen kivül, helye van. (1902. évi november 4.)

75. szám.

Az ingatlan adásvételét tárgyazó jogügylet után kivetett illetéket, ha ez iránt a szerződésben megállapodás nincs, a vevő tartozik viselni. (1904. évi január 19.)

76. szám.

Ingatlan haszonélvezetére vezetett végrehajtás esetében, midőn az ingatlan a függő termés beszedésének vagy a bérösszeg esedékességének napjától számított egy év alatt el nem árvereztetik, és több oly hitelező van, a ki a haszonélvezetre zálog- vagy végrehajtási zálogjogot szerzett, a zárlati kezelés utján bevett és birói letétbe helyezett jövedelem felosztása az 1881: 60. t.-cz. 210. §. második bekezdése értelmében eszközlendő. (1904. évi deczember 23.)

77. szám.

Az a peres fél, a ki az 1881:59. t.-cz. 69. §-ának 2. pontja alapján kereset útján már kért perujítást, de ennek a kérelemnek azért nem adatott hely, mert a felhozottak uj bizonyítékok gyanánt el nem fogadtattak, az 1881: 59. t.-cz. 72. §-ára való tekintettel uj bizonyíték alapján a perujítás megengedését nem kérheti. (1904. évi deczember 23.)**

:

78. szám.

Az 1890: 1. t.-cz. 23. §-a alapján kivetett útadó, a mennyiben az a föld és ház adója után vettetett ki, az ingatlant közvetlenül terhelő állami és községi adók közé tartozik és mint ilyen az 1881 : 60. t.-cz. 189. §-ának b) pontja értelmében az elárverezett ingatlan vételárából előnyös tételként kielégítendő. (1906. évi február 9.)

B)

A m. kir. Curiának az 1890:25. t.-cz. 13. §-a alapján hozott polgári döntvényei.

I. szám.

A végrehajtási árverésen eladatott ingatlan vevőjének áz 1881: 60. t.-cz. 180. §-a alapján birói kiküldött által birtokba helyezése a vevő tulajdonjogának bekebelezése tárgyában intézkedő végzés jogerőre emelkedésének időpontjáig rendelhető el. (1894. évi január 19.)

II. szám.

Abban az esetben, ha utóajánlat folytán kitüzött ujabb árverési határnapig, illetve a kitüzött határnapon az árverés megkezdéseig, végrehajtást szenvedő a végrehajtató követelését teljesen kifizeti, vagy ha az 1881 : 60. t.-cz. 171. §-ában megállapitott időpontig az árverés felfüggesztését a végrehajtató kivánja s annak megtartásához sem a netáni csatlakozó, sem a végrehajtást szenvedő fél nem ragaszkodik, az árverés az utóajánlattevő beleegyezése nélkül is megszüntetendő. (1895. évi márczius 29.)

.'

III. szám.

Azokban a sommás perekben, melyekben a felebbezési bíróság itélete ellen felülvizsgálatnak helye nincsen (1893: 18. t.-cz. 181. és 182. §§.), a felebbezési biróságnak végzései ellen a peres felek felfolyamodással nem élhetnek. (1896. május 26.)

IV. szám.

Ingatlan tulajdona vagy birtoka, ugy ezzel egyidejüleg elvont haszna iránt folyamatba tett perben az elvont haszon fejében megítélt pénzösszeg és a perköltség erejéig a biztosítási végrehajtás, ha egyébként erre nézve az 1881: 60. t.-cz. 224. §-ában irott egyéb feltételek fenforognak is, el nem rendelhető. (1896. évi deczember 4.)

V. szám.

Abban az esetben, ha sommás perben a kereset tárgyának értéke a 400 koronát meg nem haladja, ellenben a viszonkereset 400 koronát meghalad, a S. E. 180. §. a) pontja értelmében felülvizsgálatnak helye van. (1897. évi május 7.)

VI. szám.

A végrehajtási eljárásban, a kir. törvényszékek előtt, ha ezek nem mint megkeresett telekkönyvi hatóságok járnak el, a feleknek magukat ügyvéd által kell képviseltetniök. (1897. évi junius 8.)

VII. szám.

Utóajánlatnak az árverési feltételek teljesítésében késedelmes árverési vevő veszélyére megtartott ujabb árverés után is van helye. (1898. évi február 25.)

VIII.

Az első biróságnak azon végzése ellen, melylyel a zárlat az 1881 : 60. t.-cz. 237. §-a a), d) és e) pontjai alapján a 239. §. szerint az ellenfél meghallgatása nélkül előlegesen rendeltetik el és a felek meghallgatására egyidejüleg határnap tüzetik ki, az a fél, a ki ellen a zárlat elrendeltetett, nem élhet külön felfolyamodással. (1898. évi november 11.)