Terhelési tilalom szőlőfelújítási kölcsönnél I. 9, IV. 10, Χ. 5 Tulajdoni korlátozás szőlőfelujítási kölcsönnél I. 9, IV. 10, Χ. 5 F) A m. kir. Curia büntető szakosztályának az 1881:59. t.-oz. 4. §-a értelmében hozott teljes ülési döntvényei. I. szám. Ezen számu döntvény a Btk. életbeléptetésével kapcsolatos átmeneti intézkedést tartalmazván, jelenleg már tárgytalannak tekintendő 2. szám. Sulyos testi sértés büntettének a Btk. 92. és 20. §§-ai alapján sulyos testi sértés vétségére való átváltoztatása esetében a Btk. 302. §-ában meghatározott fogház, valamint a pénzbüntetés együtt alkalmazandók. (1882. évi január 30.) 3. szám. Ezen számu döntvény a Btk. életbeléptetésével kapcsolatos átmeneti intézkedést tartalmazván, jelenleg már tárgytalannak tekintendő. 4. szám. A vizsgálati fogságnak vádlott hibáján kivüli hosszu tartama egészben beszámítandó; azonban e beszámítás alatt nem érthető az, hogy ugyanazon tartamu fegyház vagy börtön mondassék kitöltöttnek, mint a melyet vádlott a vizsgálati fogságban, habár önhibáján kivül töltött. (1882. évi február 6.) 5. szám. A Btk. 284. §-ának rendelkezése azon férjes nőre, ki a házasságának tartama alatt született gyermekét megöli, azon esetre sem nyerhet alkalmazást, ha gyermekét nem férjével, hanem akár a házasság tartama alatt, akár a házasság létrejötte előtt mással nemzette: s ebből következőleg az olyan nő, a fenforgó körülményeknek megfelelően, az emberélet elleni büntettekre nézve fennálló általános szabályok szerint büntetendő. (1882. évi május 8.) 6-9. szám. Ezen számu döntvények a bünvádi perrendtartásról szóló 1896: 33. t.-cz. életbeléptével hatályukat vesztették. 10. szám. Négy korona értéket felül nem haladó oly czikkek, melyek habár csak bizonyos előkészítés, mint megfőzés, sütés, feltörés vagy megtisztítás, avagy más anyaggal való vegyítés után válnak az emberi élelemre használtatni szokott czikkekké: a kihágási btk. 126. §-a értelmében szintén élelmi czikkeket képeznek és ezeknek ellopása, ha a lopott élelmi czikk négy korona értéket felül nem halad, a kihágási btk. 126. §-a alá eső kihágást állapítja meg. (1882. évi november 13.) 11. szám. Ezen számu döntvény a bünvádi perrendtartásról szóló 1896: 33. t.-cz. életbeléptével hatályát vesztette. 12. szám. Büntettek és vétségek eseteiben a kiszabott pénzbüntetések az 1878: 5. t.-cz. 53. §-a értelmében, a törvény határain belül és a fenforgó körülményekhez képest 2 koronától 20 koronáig terjedőleg egy vagy több napi szabadságvesztésbüntetésre átváltoztathatók. (1883. évi február 5.) 13. szám. A többek bántalmazásából származó sulyos testi sértés vétségére, ha nem tudható ki, hogy ki vagy kik bántalmazó cselekedetének volt eredménye a sérülés, nem a Btk. 308. §-a, hanem annak 302. §-a alkalmazandó. (1883. évi február 5.) 14. szám. A Btk. 343. §-a esetében magánfél részéről emelt indítvány visszavonása a hivatalból üldözendő közremüködőkre nem terjed ki. (1883. évi február 26.) 15. szám. Ezen számu döntvény a bünvádi perrendtartásról szóló 1896:33. t.-cz. életbeléptével hatályát vesztette. 16. szám. Ezen számu döntvény a Btk. életbeléptetésével kapcsolatos átmeneti intézkedést tartalmazván, jelenleg már tárgytalannak tekintendő. 17. szám. Azon esetben, ha valaki a szabályszerű egyenruhájában levő, a törvény és szolgálati szabályok által meghatározott hivatalos köréhez tartozó ügyben, habár külön megbizás és kiküldetés nélkül eljáró pénzügyőrségi közeget hivatali eljárásában erőszakkal vagy veszélyes fenyegetéssel akadályozza, vagy valamely intézkedésre kényszeríti, vagy pedig hivatalos eljárása alatt tettleg bántalmazza: a Btk. 165. §-ában, eseteg 168. §-ában meghatározott büntettet követi el; a Btk. 165. §-ának, illetőleg 168. §-ának alkalmazását nem akadályozza azon körülmény, hogy a pénzügyőr az általános szabályok szerint rendes hivatása körébe eső és ezen szabály szerint kivételt nem képező hivatali cselekvésre nem volt utasítva. (1883. évi április 23.) 18. szám. Midőn a jogérvényesen elitélt szabadságvesztés-büntetésének végrehajtása alatt ujabb büntetendő cselekményt |