követ el, az összbüntetés, vagyis az egyes büntetéseknek a többi cselekmények miatti büntetések félbeszakítatlan tartama szempontjából való arányos enyhítése mellőzendő és az 1880: 37. t.-cz. 36. §-a alkalmazandó ;

a büntetés egységesítése azonban, a vádlott által elkövetett cselekményre meghatározott legsulyosabb büntetési nemnek alkalmazásával, itt is fentartandó, azonban az enyhébb szabadságvesztés-büntetésnek tartama a sulyosabb büntetési nemnek sulyához képest arányosítandó. (1883. évi április 23.)

19. szám.

Ezen számu döntvény a bünvádi perrendtartásról szóló 1896: 33. t.-cz. életbeléptével hatályát vesztette.

20. szám.

A Btk. 219., 221. §§-ai szerint a hamis eskü büntettét, illetőleg vétségét csak az ügyre nézve lényeges valótlan körülménynek esküvel való megerősítése állapítja meg. (1883. évi május 18.)

21. szám.

Valamely ingó vagy ingatlan dolognak, habár ugyanazon eladó által és az előbbi szerződés fennállása alatt a vevő, illetőleg a tulajdonos beleegyezése nélkül eszközölt ismételt eladása és azon dolognak uj vevő részére való átadása magában véve nem állapít meg büntetendő cselekményt, s különösen nem állapítja meg a büntetendő csalás tényálladékát;

különösen ingatlan dolognak a fent körülirt módon való jogtalan ismételt eladása és azon dolog tulajdoni jogának a későbbi vevő nevére telekkönyvi bekebeleztetése, a mennyiben az előforduló esetben a Btk. 379. §-ában meghatározott csalás valamennyi ismérvei és igy egyrészről a jogtalan károsítási, másrészről pedig a jogtalan nyerészkedési szándék megvalósulva lennének, a csalással együtt, illetőleg ezzel eszmei bünhalmazatban a Btk. 400. §-ában meghatározott büntettet is megállapítja, a miből a Btk. 95. §-ának rendelkezése alapján önként következik: hogy ezen esetben a büntetés meghatározásánál nem mindig a Btk. 383. §-ának, hanem az esethez képest a 400. §-a második bekezdésének határozata követendő. (1883. évi május 18.)

22. szám.

A Btk. 270. §-nak második pontjában megjelölt vétségek miatt egyedül a közvádló, de csak meghatalmazás folytán indítványozhatja a bünvádi eljárás megindítását;

a bünvádi eljárás megindításának indítványozására alapul szolgáló meghatalmazást ugy a közvetlenül sértett közhivatalnok, valamint annak felettes hatósága is megadhatja. (1883. évi junius 13.)

23. szám.

A közveszélyü megrongálás büntettének a Btk. 434. §-ában meghatározott tényálladéka a megrongálás tényleges bekövetkezése nélkül nem állapítható meg :

ellenben mindazon szándékos cselekedet, mely által a vaspályatestnek vagy a mozdonynak, illetőleg ezek valamely alkatrészének, az ebből származható veszély tudatával eszközlött rosszabbá tétele közvetlenül foganatosíttatni megkezdetik, avagy mely által habár az állag, illetőleg a minőség közvetlenül nem is rontatik meg, de a megrongálás az előrelátott más physikai ható erőnek hozzájárulásával, mint azon cselekedet és ezen más ható erő együttes okozata rendszerint okoztatik, feltéve, hogy az eredmény a tettes akaratán kivüli körülmény következtében elmaradt: a Btk. 434. §-ában meghatározott közveszélyü megrongálás büntettének kisérletét állapítja meg. (1883. évi junius 27.)

24. szám.

Az ugyanazon gazdának egyik cselédje által, az ezzel egy gazdaságban, illetőleg egy házban, vagy egy üzletben alkalmazott, a közös gazda által berendezett, ennek háztartásában élő másik cseléd ellen elkövetett lopás miatt a bünvádi eljárás csak a szolgálatadó gazda vagy a meglopott cseléd indítványára indítható meg ;

az esetben, ha az indítványra a fentebbiek szerint jogosított indítványát a törvényben meghatározott idő alatt visszavonja: ezen visszavonás a bűnvádi eljárás megszüntetését vonja maga után. (1883. évi október 18.)

25. szám.

Ezen számu döntvény a bünvádi perrendtartásról szóló 1896: 33. t.-cz. életbeléptével hatályát vesztette.

26. szám.

Az esküvel meg nem erősített, vagy nem a Btk. 218. §-a első pontjában feltételezett törvény alapján tett, habár hamis tanuvallomás nem állapítja meg a hamis tanuzás büntettét, illetőleg vétségét. (1883. évi október 18.)

27. szám.

Ezen számu döntvény a bünvádi perrendtartásról szóló 1896: 33. t.-cz. életbeléptével hatályát vesztette.

28. szám.

Az esetben, ha a hatósági közeg hivatalos feladatának foganatosításában az által akadályoztatik, hogy ellene a megakadályozás czéljából testi sértés büntette vagy vétsége követtetik el, és ha ez által a megakadályoztatás be is következett: a tettes a Btk.-nek 165., illetőleg 168. §§-aiban, valamint 301. §-ában, esetleg a 303. §-ában, illetőleg az eredményhez képest a Btk. XX. fejezete további rendelkezésében meghatározott büntetendő cselekményekben mondandó ki bűnösnek és a halmazat szempontjából ellenében nem a Btk. 95. §-a, hanem 96. §-a alapján az általános rész VIII. fejezetének további rendelkezései megfelelően alkalmazandók. (1883. évi november 28.)

29. szám.

Ezen számu döntvény a mezőrendőrségről szóló 1894:12. t.-cz. s az alábbi 70. és 72. sz. döntvények folytán hatályát vesztette.

30. szám.

A kiskoruaknak a Btk. 85. §-a 3. pontja alá eső büntetendő cselekmény miatt két évig terjedhető fogházzal való büntetése esetében az elkövetett cselekmény vétségnek minősítendő. (1884. évi január 30.)

31. szám.

Ezen számu döntvény a bünvádi perrendtartásról szóló 1896:33. t.-cz. életbeléptével hatályát vesztette.

32. szám.

Rágalmazás nem követtethetik el, ha a Btk. 258. §-ában

körülírt minőségű tény csupán két személy előtt állíttatott. (1884. évi márczius 12.)

33. szám.

Ezen számu döntvény a bünvádi perrendtartásról szóló

1896:33. t.-cz. életbeléptével hatályát vesztette.

34. szám.

A rabruhával megszökő fogoly, e ruhára vonatkozólag, a mennyiben az eltulajdonítás dolosus volta fenforog: lopást követ el;

dolosusnak tekinthető pedig az eltulajdonítás: ha a szökés előkészületeiből kitűnik, hogy a fogoly szándéka, illetőleg czélja a ruházatnak jogtalan eltulajdonítására is vala irányozva, mely eset fenn fog forogni például, ha bebizonyul, hogy a használatába adott, de rosszabb állapotban levő ruházatát, vagy valamely ruhadarabot, czipőit, fehérnemüit stb. közvetlenül megszökése előtt másnak jobb minőségű ruhájával azon czélból cserélte ki, hogy az általa használtaknál jobbakat és értékesebbeket kerítsen hatalmába és vigyen magával. (1884. évi május 21.)

35. szám.

A biróság nincs hivatva a községi hatóság által a községi tisztviselő ellen határozatilag kimondott bizalmatlanság esetében, az ezen határozat alapjául elfogadott állítások valóságát vagy valótlanságát akár az indítványozó községi képviselő, akár a határozatot hozott többség valamennyi, vagy egyes tagjai ellen becsületsértés vagy rágalmazás czimén emelt vád következtében mindaddig bünvádi eljárás és ítélet tárgyává tenni, mig azon községi határozat iránt a közigazgatási felsőbb hatóságok előtt az eljárás folyamatban van és ennélfogva azon ügy nem szünt meg közigazgatási ügyet képezni. (1884. évi május 21.)

36. szám.

Ezen számu döntvény a bünvádi perrendtartásról szóló 1896: 33. t.-cz. életbeléptével hatályát vesztette.

37. szám.

a

A testi sértés vétségére vonatkozólag a Btk. 302. §-ának első bekezdésében meghatározott pénzbüntetések cselekmény minőségének a 301. §-ban meghatározott voltához képest - a Btk. 302. §-ának második bekezdése esetében is, az itt meghatározott fogház-büntetés mellett ezzel

együtt alkalmazandók. (1884. évi október 8.)

Curiai döntvények.

5