38. szám.

Ezen számu döntvény a bünvádi perrendtartásról szóló 1896: 33. t.-cz. életbeléptével hatályát vesztette.

39. szám.

A végrehajtás foganatosításával megbizott birósági végrehajtó vagy más, a végre kiküldött közeg kezeihez teljesített fizetés csak azon esetekben tekintendő a végrehajtó közeg által hivatalánál (megbizatásánál) fogva átvettnek, ha az átvétel foglalás, árverés, vagy ezzel egy tekintet alá eső tőzsdei eladás (121. §.) foganatosítása közben vagy ezen cselekmények bármelyikének elhárítása végett azon alkalommal történt, midőn a foglalás, árverés, vagy az árverés mellőzésével értékesítendő hitelpapirok eladása (121. §.) foganatosítandó lett volna és a teljesített fizetés az illető eljárási jegyzőkönyvben kitüntettetett, vagy, ha végre az átvett összeg bánatpénzt, vagy az eladott dolgok olyan vételárát képezi, mely a törvény (például 108. §.), illetőleg az árverési feltételek értelmében a végrehajtó közegnek volt fizetendő.

Ezen eseteken kivül a végrehajtó közeg fizetések elfogadására jogosítva nincs, következőleg a kezeihez teljesített ilyen fizetések nem tekinthetők általa hivatalánál vagy megbizatásánál fogva átvetteknek. (1885. évi január 8.)

40. szám.

Az 1874:34. t.-cz. alapján az ügyvéd vagy a fél ellen megítélt birság hováfordításának meghatározására illetékes ügyvédi kamara az idézett törvény 106. §-a első bekezdésének intézkedésébe ütköző birói határozatok ellen felebbezéssel élhet. (1885. évi január 8.)

41. szám.

Az ügyvédi dijak megállapítására vonatkozó birói határozat ellen a peres felek képviselői saját nevökben jogorvoslattal élhetnek. (1885. évi január 8.)

42. szám.

A Btk. 54. §. második bekezdésének rendelkezése azon esetekre, melyekre vonatkozólag a törvény eltérőleg az 55. §-tól nem hivatalvesztést, hanem a viselt hivatal elvesztését rendeli, nem alkalmazható. (1885. évi január 30.

43. szám.

A Btk. 338. §-a és a 340. §-nak a 338. §-ra vonatkozó rendelkezése egyaránt alkalmazandók, ha a 338. §-ban meghatározott cselekmények miatti előző büntetések bevégzett, vagy ha azok megkisérlett büntettek, illetőleg vétségek miatt állapíttattak meg;

ebből kifolyólag alkalmazandók továbbá e rendelkezések azon esetben is, ha az utóbb elkövetett és az elítélés tárgyát képező ilynemű cselekmény a kisérletnél tovább nem jutott. (1885. évi január 30.)

44. szám.

Több külön lopás vétségeinek a 100 koronát meghaladó érték egybefoglalása alapján büntetté alakítására nézve a Btk. 335. §-a tekintet nélkül arra, vajjon azok tettese vagy részese ellen már önmagában is büntettet képező lopás forog-e fenn vagy nem, alkalmazandó ;

az ugyanazon tettes vagy részes ellen fenforgó lopás vagy lopás kisérletének vétségei, az ezek tárgyát képező dolgok értékének egybefoglalása alapján, habár ezen egybefoglalt érték a 100 koronát meghaladja vagy többszörösen meghaladja is, a Btk. 335. §-ának rendelkezéséhez képest csak egy büntettet képeznek. (1885. évi február 11.)

45. szám.

A Btk. 92. §-a első bekezdésének második rendelkezése az államfogházra nem terjedvén ki, ezen büntetési nem helyett pénzbüntetés az ítéletben nem állapítható meg. (1885. évi április 14.)

46. szám.

Ezen számu döntvény a bünvadi perrendtartásról szóló 1896:33. t.-cz. életbeléptével hatályát vesztette.

47. szám.

A cseléd részessége gazdája ellenében, ennek nemcselédje által elkövetett vagy megkisérlett lopás esetében a Btk. 336. §-ának 7. pontja alapján ítélendő meg s büntetendő.

Ezen határozat több kérdésen kívül nem érinti azon további kérdést sem: hogy az esetben, midőn valamely cselekmény büntetendő volta vagy nemének megállapítása a törvény által meghatározott bizonyos személyes tulajdonságtól vagy körülménytől függ s ezen tulajdonság vagy körülmény a tettesre vonatkozólag nem, de a részesre vonatkozólag fenforog; továbbá, ha ezen személyes tulajdonság vagy körülmény kizárólag individuális: mily befolyást gyakorol ez úgy a cselekmény meghatározására, valamint esetleg annak, illetőleg a tettes vagy részes büntetésének megállapítására. (1885. évi április 14.)

48. szám.

Azon kis községbeli jegyző, vagy körjegyző, a ki az 1883:44. t.-cz. értelmében a községi közegek általi beszedésre bizott adóilleték vagy más köztartozásnak lerovásául az egyes községbeli lakosok által az ő kezeihez fizetett pénzt, hivatali minőségben, a községi biró vagy adószedő távollétében, sőt esetleg ennek jelenlétében is átvesz, hivatali hatalmának körében jár és el hivatali cselekményt teljesít; a miből következik azon folyomány, hogy azon esetben, ha a jegyző a fentebb megjelölt czimen neki átadott és általa átvett pénzt eltulajdonítja, illetőleg azzal, mint sajátjával rendelkezik, - a hivatali sikkasztás büntettét követi el. (1885. évi május 15.)

49. szám.

Fegyházzal vagy börtönnel büntetendő cselekmények

miatt, ha sem sulyosbító, sem enyhítő körülmények nem forognak fenn, vagy ha a sulyosító és enyhítő körülmények egymást ellensúlyozzák s ez indokból a fenforgó cselekményre a törvény által megállapított büntetés minimuma és maximuma közötti középtartam állapítandó meg : büntetés középtartama oly módon határozandó meg, hogy az azon cselekményre a büntetőtörvény által meghatározott büntetési tétel legalacsonyabb és annak legmagasabb mértéke közötti különbözet két egyenlő részre felosztatik, s az ekként eredményezett mennyiséghez hozzáadatik azon mennyiség, mely a számtani egységtől a büntetési tétel | legalacsonyabb tartamáig fenmarad. (1885. évi november 26.)

50. szám.

A Btk. 335. §-a csakis a lopásokról rendelkezvén, se szerint az orgazdaságra nem lévén alkalmazható, az orgazdaság a mennyiben annak üzletszerűsége nem forog fenn nem válik büntetté csupán az által, hogy az orgazda több külön lopás által eltulajdonított, egyenkint ID) korona értéket tul nem haladó, de összeségükben ezen értéket felülmuló dolgokat habár a 370. §. egyéb felté

teleinek is fenforgása mellett megszerez ;

mindazonáltal a Btk. 370. §-ának világos rendelkezéséből s ezen szakasznak a 335. §-hoz való viszonyításából összefüggésben a 82. §. első bekezdésének logikai értelméből folyó jogszabálylyal egyenesen következik, hogy azon orgazda, a ki ugyanazon tolvaj lopásaiból származó külön dolgokat, habár különböző időben, vagyis több orgazdasági külön cselekmény által megszerez, ha bármelyik későbbi megszerzés alkalmával tudta, hogy az előbb megszerzett dolgoknak a későbben megszerzettekkel együttes összértéke 100 koronát felülhalad, azon orgazdaság által, melyet e körülmény tudása után követett el, az orgazdaság büntettében válik bünössé, habár az ezen alkalommal megszerzett lopott dolognak értéke magában véve 1 ɔɔ koronánál nem nagyobb.

Magától érthető, hogy az ezen határozatban kimondott szabályok az orgazdaság elkövetésének - a Btk. 370. §-ában megjelölt többi módozataira, nevezetesen az elrejtésre vagy az elidegenítés czéljából való közreműködésre is értelemszerüleg alkalmazandók. (1885. évi november 26.)

51. szám.

Azon esetben, melyben a tettes a Kbtk. 126. §-ában meghatározott lopás elkövetése czéljából a magánlaksértés vétségét is elköveti, föltéve, hogy mindkét törvénysértés, idő és véghezviteli módozat tekintetében elválaszthatatlan összefüggésben áll egymással, a Btk. két külön rendelkezésének, habár az egységes czél által összefoglalt megsértése forogván fenn: a Btk. 95. §-ában meghatározott eszmei bűnhalmazat állapítandó meg. (1885. évi november 26.)

52. szám.

Ezen számu döntvény a bünvádi perrendtartásról szóló 1896: 33. t.-cz. életbeléptével hatályát vesztette.

53. szám.

Iparossegéd, valamint kereskedősegéd által is főnöke vagy ennek hozzátartozója ellen elkövetett lopás szolgálatban levő személy által az ellen, esetleg annak házához tartozó elleni lopásnak lévén tekintendő, a kinek a segéd szolgálatában áll: ily eset a Btk. 336. §-ának 7. pontja, esetleg annak 343. §-a alá foglalandó. (1886. évi január 22.)