Törvényszék előtt a Bp. 18. és 19. §§ alapján összefüggés vagy egyesítés folytán elbírálandó cselekményeknél a perorvoslatot az összes cselekményekre nézve a törvényszék hatáskörébe utalt cselekmény miatt fentartott vád határozza meg: tehát felebbezésnek van helye. (1901. évi április 19.) 82. szám. A kir. törvényszék a vádlott részéről a bűnösség vagy a minősítés tekintetében felebbezett kir. járásbírósági itéletnek a büntetésről szóló részét akkor is felülvizsgálhatja, ha a kiszabott büntetés a Bp. 547. §-a harmadik bekezdésének 1. pontjában meghatározott mértéket meg nem haladja és a kir. törvényszék a kir. járásbíróság ítéletét a bünösség és a minősítés kérdésében helybenhagyja. (1902. évi márczius 12.) 83. szám. A bünvádi perrendtartás 384. §-ának 6-ik pontjában meghatározott semmiségi ok nem forog fenn, ha oly esetben, melyben a védelem kötelező, a főtárgyalást a kirendelt védő jelenléte nélkül, azonban az ez által helyettesül megbizott ügyvéd, vagy a nála alkalmazott ügyvédjelölt jelenlétében tartották meg. (1903. évi február 20.) 84. szám. Ha az elsőfokú biróságnál vagy a kir. törvényszéknél, mint felebbviteli bíróságnál bejelentett semmiségi panaszt ugyanaz a biróság visszautasítja, a visszautasító végzés ellen használt felfolyamodás felülvizsgálata a kir. Curia hatáskörébe tartozik. (1904. évi április 29.) 85. szám. A Btk. 270. §-ának 2. pontjában és a kir. Curiának 1883. évi június hó 13-án hozott 22. számú teljes ülési határozatában kifejezett az a szabály, a mely szerint a bünvádi eljárás közhivatalnok elleni hivatali kötelességeire vonatkozóan állított olyan tény miatt, mely valódisága esetében bünvádi vagy fegyelmi büntetést vonna maga után, hivatalból, de csak felhatalmazás folytán indítandó: akkor is alkalmazandó, ha közhivatalnok ellen elkövetett, G) A m. kir. Curia büntető szakosztályának az 1890:25. t.-cz. 13. §-a értelmében hozott teljes ülési döntvényei. I. szám. Ezen számu döntvény a bünvádi perrendtartásról szóló 1896:33. t.-cz. életbeléptévei hatályát vesztette. II. szám. Az, a ki az 1890:36. t-cz. 6. §-ának első bekezdésében foglalt intézkedés ellenére égetett szeszes folyadékot nyílt helyre, más beszedési körzetből, az italmérési adó beszedésére jogosítottnak engedélye nélkül akár 100 litert tevő vagy azt meghaladó, akár azon aluli mennyiségben bevisz, ha az ekként bevitt szeszes folyadék minősége és mennyisége megállapítható, az italmérési adó alapján kirovandó sokszoros, illetve a megrövidített vagy a megrövidítés veszélyének kitett adó 10-20 összegéig terjedhető, de 5 koronánál nem csekélyebb pénzbüntetéssel büntetendő. (1893. évi deczember 12.) III. szám. Az adótörvények és szabályok elleni kihágások büntethetőségének az 1883:44. t.-cz. 103. §-ában meghatározott elévülését a vizsgálat folyamában a pénzügyi hatóság részéről, a kihágás elkövetője vagy részese ellen intézett, a kérdőre vonás fogalmának megfelelő vizsgálati cselekmény szakítja félbe. (1896. évi április 17.) IV. szám. A Bp. 110. §-a esetében a vizsgálatot, ha azt a vizsgálóbíró még el nem rendelte, a vádtanács rendeli el (1901. évi deczember 2.) V. szám. A Bp. 311. §-a értelmében nemcsak a tanu megesketése, hanem a megesketés tárgyában hozandóhatározat is későbbre halasztható. (1902. évi deczember 29.) VI. szám. Ha a kir. itélőtábla felebbviteli főtárgyalásán a vádlott nem volt jelen, az általa választott védő azonban megjelent és akár az, akár a többi jelen volt vagy képviselt jogosultak valamelyike semmiségi panaszt jelentett be a kir. itélőtábla itélete ellen, ez esetben az iratok a Bp. 431. §-ának utolsó bekezdése értelmében a Bp. 425. §-ában írt eljárás mellőzésével, közvetlenül a kir. Curiához terjesztendők fel. (1903. évi május 22.) H) Betürendes tárgymutató a m. kir. Curiának büntetőügyi döntvényeihez. (Az arab számok az 1881:59. t.-cz. 4. §-a értelmében, a római számok pedig az 1890: 25. t.-cz. 13. §-a értelmében hozott döntvények folyó számát jelentik.) Egy gazda háztartásában élő cselédek .. .. .. 67 .. .. .. 70 .. 4 .. 39 .. 35 .. 49 60 .. .. |