elvi kérdés eldöntése végett a teljes ülést késedelem nélkül egybehivja.

A teljes ülés elvi megállapodásai az ügyek eldöntésénél irányadók.

Az igazságügyminiszter felhatalmaztatik, hogy a teljes tanács alakításának, a teljes ülési tárgyak előadásának, a tanácskozás és szavazás rendjének, a határozat hitelesítésének, a döntvénykönyv vezetésének és a döntvények közzétételének módozatait, a m. kir. Curia meghallgatása után, rendeleti uton állapithassa meg. (1881: 59. t.-cz. 4. §.)

A kir. itélő-tábla azokban az ügyekben, melyekben a törvény szerint mint utolsó foku biróság jár el, a felmerült vitás elvi jelentőségü jogkérdéseket teljes ülésben dönti el.

A teljes ülés elvi megállapodását az illető kir. tábla tanácsai mindaddig követni tartoznak, mig azt ujabb teljes ülési megállapodás meg nem változtatja.

Mindenik kir. itélőtábla köteles elvi megállapodását a többi kir. itélőtáblával közölni, s azt ugy a kir. igazságügyminiszterhez, mint a kir. Curia elnökéhez felterjeszteni.

Ha akár a kir. igazságügyminiszter, akár a kir. Curia elnöke arról győződnek meg, hogy az egyes kir. itélőtáblák ellentétes elvi jelentőségü megállapodásra jutottak, haladék nélkül intézkednek, hogy a jogegység megóvása. végett a felmerült kérdés a kir. Curia megfelelő teljes tanácsülése elé terjesztessék.

A kir. Curia teljes ülési megállapodását a kir. itélőtáblák mindaddig követni tartoznak, mig azt a kir. Curia ujabb teljes ülési megállapodással meg nem változtatja.

Bármelyik kir. itélőtábla teljes ülése, a szavazatoknak legalább kétharmad részével hozott határozata alapján, a kir. Curia teljes ülési megállapodásának megváltoztatása czéljából indokolt felterjesztést tehet, mely esetben a kérdés a kir. Curia megfelelő teljes ülése által ujból eldöntendő.

Egyebekben a kir. tábla és kir. Curia teljes üléseinek egybehivására, alakítására, az eljárásra, a határozathoza

talra és a teljes ülések megállapodásainak megváltoztatására vonatkozó részletes intézkedéseket az igazságügyminiszter rendelettel állapítja meg. (1890: 25. t.-cz. 13. §-a.)

A m. kir. Curia polgári döntvényei közül időközben hatályukat vesztették azok, melyek a régebbi sommás eljárás szabályaira vonatkoztak. Ezeket az uj sommás eljárásról szóló 1893:18. t.-cz. megfelelő intézkedései helyettesítik.

Hatályát vesztette továbbá a régebbi házassági joggal összefüggő 37. számu polgári döntvény, melynek helyébe a házassági jogról szóló 1894:31. t.-cz. megfelelő rendelkezése lépett. Végül a telekkönyvileg bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalom joghatályára vonatkozó 59. számu polgári döntvény szövegét a 74. számu döntvény helyezte hatályon kivül és helyébe az utóbbi szám alatt közölt módosított határozatot léptette.

a

A m. kir. Curia büntetőügyi döntvényei közül tárgytalanokká váltak a Btk. életbeléptetésével kapcsolatos intézkedésekre vonatkozó döntvények rendelkezései, bünvádi perrendtartásról szóló 1896: 33. t.-cz. életbeléptetésével pedig az 1897:34. t.-cz. 27. §-a értelmében hatályukat vesztették mindazon döntvények, melyek a régebbi bünvádi eljárásra vonatkoztak.

A kir. itélőtáblák döntvényei közül hatályukat vesztették különösen azok, a melyeknek alapját tevő kérdésben a m. kir. Curia az 1890: 25. t.-cz. 13. §-a értelmében határozott, továbbá a zugirászati kihágás büntetésére vonatkozó kir. itélőtáblai döntvények és pedig ez utóbbiak a m. kir. Curiának a jogegység érdekében használt perorvoslat folytán hozott 18. sorszámu határozata következtében, melyben a legfelsőbb biróság kimondotta, miszerint zugirászat által elkövetett kihágás miatt nem pénzbirság, hanem pénzbüntetés szabandó kis annak behajthatatlanság esetén elzárásra leendő átváltoztatása is kimondandó.

A)

A m. kir. Curiának az 1881:59. t.-cz. 4. §-a értelmében hozott teljes ülési döntvényei polgári ügyekben.

I. szám.

A maradványföld váltságösszegének ugy fennálló hátralékai, mint jövőben esedékes részletei telekkönyvi bejegyzés nélkül is terhelik a megváltott föld azon birtokosát, ki a váltságtőke megállapítása után adás-vétel utján magánkézből szerezte meg a birtokot. Jogelőde ellen azonban ő a hátralékok iránt visszkeresettel bir, a mennyiben ezt ellenkező kikötés meg nem szüntette.

De a megváltott ingatlan birói árverési vevőjét a váltságösszegnek csak az árverés napja után esedékes részletei terhelik; azon hátralékos részletekért pedig, melyek az árverés napja előtt jártak le, ő nem felelős, hacsak az árverési feltételek ellenkezőt nem tartalmaznak. (1882. évi május 8.)

2. szám.

Az italmérési jog arányosítását (limitatioját) tárgyazó ügyek az erdélyi részekben fennálló jog szerint is a polgáriurbéri biróságok hatósága alá tartoznak s arányositási per tárgyát képezik.

A közigazgatási hatóságoknak a birtokállapot fentartása vagy gyakorlat módja és kiterjedése körül való ideiglenes intézkedések iránti joga érintetlen marad.

Magától értetik, miszerint oly arányosítások (limititiók), melyek a törvényes határozatok megtartásával történtek,

vagy általában az illetékes hatóságok által végképen megerősíttettek, többé kérdés alá nem vétethetnek. (1882. évi október 9.)

3. szám.

Sem a bérbeadó, sem a bérlő halála egymagában nem szünteti meg a haszonbérletet ott, hol ez szerződésileg kikötve nincs; és ehhez képest, ha a szerződésben a halál felbontó feltételül ki nem köttetett, sem a bérbeadó, sem a bérlő, sem pedig örököseik nem követelhetik a haszonbérlet megszüntetését egyedül csak azon okból, mert a szerződő felek egyike vagy másika elhalálozott. (1882. évi október 30.)

4. szám.

A három évnél régibb időből származó ügyvédi dijak iránti követelésekkel szemben az osztr. polg. törv.-könyv 1480. §-ban szabályozott elévülés nem érvényesíthető. (1883. évi február 12.)

5. szám.

Kincstári hivatalnok ellen fegyelmi uton hozott, kártérítésben marasztaló határozat nem menti fel a kincstárt attól, hogy az illető hivatalnok ellen általa indított polgári perben a vétség által okozott kárt és a kár összegét külön bizonyítsa. (1883. évi febr. 26.)

6. szám.

Ha a másodbiróság azon esetek valamelyikében bünteti pénzbirsággal az elsőbiróság végzése ellen felfolyamodót, melyekben az 1881 : 59. t.-cz. 59. §-a felfolyamodást enged ; ilyenkor a kiszabott pénzbírságra nézve is van felfolyamodásnak helye a harmadbirósághoz; és az oly felfolyamodást a kir. Curia elfogadja akkor is, ha az csupán a birság s nem egyszersmind a másodbirósági végzés érdeme ellen is van intézve.

Ellenben az 1881: 59. t.-cz. 60. §-a alapján kiszabott pénzbírságra nézve nincs további felfolyamodásnak helye oly másodbirósági végzések ellen, melyek azon törvény 59. §-ában elősorolva nincsenek. (1883. évi február 26.)

7. szám.

Az 1852. évi november 29-iki, ugy az 1853. évi május 22-iki ősiségi nyiltparancsok rendelése szerint indított és folytatott, felperes elutasításával jogérvényesen befejezett zálogváltási perekben az ott jelölt zárhatáridők letelte után perujitási keresetnek többé helye nincsen. (1883. évi márczius 17.)

8. szám.

Az ország valamely részében kifejlődött és perrendszerüleg bizonyított oly szokás, mely szerint 1861. évi julius 23-tól az 1876: 16. t.-cz, életbeléptéig szolgabiró és esküdttársa előtt megyei kiküldetés nélkül is alkottattak végrendeletek, az ideigl. törvénykezési szabályok 5. §-ának rendelkezéséből folyólag elfogadandó s az ily módon alkotott végrendeletek érvényeseknek tekintendők. (1883. évi márczius 17.)

9. szám.

Több gör. keleti hitközség részéről a gör. katholikus vallásra áttért tagjaiból alakult gör. katholikus hitközségek ellen az urbéri rendezés alkalmával kihasitott papi telek birtoka iránt folyamatba tett perekkel érvényesíteni kivánt igények elbírálása nem a rendes biróságok hatáskörébe, hanem közigazgatási utra tartozik. (1883. évi szeptember II.)

10. szám.

Azon esetben, midőn a másodbiróság oly elsőbirósági határozat ellen közbevetett felebbviteli beadványt utasít vissza, a mely határozatnak végérvényes felülbirálására volt