Hungari * VALLÁS KÖRÜLI FELSÉGJOGOK IRTA BONCZ FERENCZ. و الم کن Kapható POLITZER ZSIGMOND és FIA könyvkereskedésében Budapest, IV., Kecskeméti-ucca 4. BUDAPEST PALLAS IRODALMI ÉS NYOMDAI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG 1894. ELŐSZÓ. A vallásügyi kérdések, de főleg a kathol. önkormányzati ügy ujabbi szőnyegre hozása alkalmából különféle - törvényeinkkel nem mindenkor egyező — nézetek merültek fel a valláskörüli felségjogok, különösen pedig a legfőbb kegyuri jog mibenléte iránt. Ez indított a jelen mű megirására, mely ezen jogok terjedelmét a történelmi fejlődés szerint megismertesse. Czélom nem volt polemikus művet irni, tehát a velem ellennézeten levőkkel vitatkozásba nem is bocsátkoztam; hanem adom a jogi tényeket minden irányzatosság nélkül ugy, a mint azok az idők változó folyamában az eddig ismeretes történelmi adatok, kiváltkép pedig törvényeink tanusága szerint és a hosszas gyakorlat alapján keletkeztek, alakultak és ez idő szerint fenállanak. I. BEVEZETÉS. A keresztény időszámítás az ezredik év felé hajlott, midön Geiza fejedelem egész családjával együtt a keresztséget fölvette. Egy, harczokban kifáradhatlan század folyt le népünknek e hazábani letelepedése óta e nagy eseményig. De bárminő ádázul dult is ez időszak alatt a harczok istene: mégis a magyar nemzet erkölcseinek szeliditésére szolgált a nyugati hadjáratokban az ottani akkor már keresztény - népekkeli érintkezés és a nálok látott polgárosodás, mely mindenki által fölismerhetőleg a római műveltséget magába felszivó keresztény egyház műve volt. Az elfoglalt honterületen lakott s őseink által meghóditott népek egy része is főleg a nyugat-északi határon levő már régibb idő óta ismerős volt a keresztény tanokkal s igy az ezekkeli mindennapos érintkezés szükségképen befolyást gyakorolt a magyar nép kedélyvilágára is. A vérrel szerzett uj haza földrajzi fekvésénél fogva a nyugati és a keleti egyházak mindinkább tért foglaló gyürüzete közé levén beékelve, ezek erkölcsi befolyásának sokáig ellent nem állhata. Öseink egyszerü, fejletlen vallási fogalmait csakhamar tulszárnyalták a keresztény hit értelmet és szivet nemesitő tanai. Különben alig volna felfogható, hogy egy rövid század alatt fogékonynyá tétethetett egy, vallási fogalmai és nemzeti szokásaiban az akkori eurórópai népektől teljesen különböző nép a keresztény vallás és ezzel kapcsolatos intézmények befogadására. Már a VIII. század második felében, de még inkább a IX. században a keresztény vallás annyira befolyásolta a népek fejlődését főleg Európa nyugati részén, hogy államalakulások Boncz F.: A vallás körüli felségjogok. 1 |